Oldal kiválasztása

Az alábbi cikkből megtudhatod, hogy mi a haszonélvezeti jog, ki a haszonélvező és mire kell ezzel kapcsolatban odafigyelni egy ingatlan vásárlása során.

Mi a haszonélvezeti jog és ki a haszonélvező?

A haszonélvezeti jog lényegében az ingatlan egy dologi terhe. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Haszonélvezet esetén a tulajdonoson kívül az ingatlanon fennáll egy másik személy erős használati jogosultsága.

A haszonélvezeti jog keletkezhet alapítással vagy a törvény erejénél fogva.

Szerződéses úton alapíthatnak haszonélvezeti jogot például azok a szülők, akik a gyermeküknek vásárolnak ingatlant, de saját maguk részére haszonélvezeti jogot alapítanak rá.

Jogszabálynál fogva keletkezik a haszonélvezet például az özvegyet a házastársi közös lakáson megillető özvegyi jog esetén.

A haszonélvezeti jog határozott vagy határozatlan ideig is fennállhat.

Természetes személy jogosult esetében a leggyakoribb a holtig tartó haszonélvezeti jog. Ilyenkor a halálával, vagy a lemondással szűnik meg a haszonélvezeti joga. A lemondó nyilatkozatot ingatlan esetén írásban kell megtenni. Szerződéses úton lehet határozott ideig tartó haszonélvezeti jogot alapítani, ami megszűnik még a határozott idő lejártával is. De jogi személyeket, például gazdasági társaságokat, alapítványokat is megillethet a haszonélvezeti jog, ebben az esetben legfeljebb 50 évig állhat fenn.

Szintén megszűnik a haszonélvezeti jog akkor, ha a haszonélvező megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, hiszen ilyenkor a két jogosultság „egyesül”, és a tulajdonos jogosultságai kiegészülnek a haszonélvező jogosultságaival.

Forrás: Unsplash [Egor Myznik]

A haszonélvező és a tulajdonos

Gyakran hallani, hogy a haszonélvezeti jog „erősebb”, mint a tulajdonosé, ez azonban ebben a formában félrevezető lehet. A haszonélvezőnek a dologra vonatkozó használati, hasznosítási joga valóban megelőzi a tulajdonosét, azonban csak a tulajdonosnak van rendelkezési joga a dolog, például ingatlan felett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a haszonélvező szeretne az adott ingatlanban lakni, esetleg bérbe adná azt, akkor a tulajdonosnak ezt tűrnie köteles, azonban a tulajdonos az, aki az ingatlant eladhatja vagy megterhelheti, például banki hitelt vehet fel rá.

További különbség, hogy a tulajdonjog öröklődik, vagyis a tulajdonos halálakor az adott dolog az örököseire száll át, azonban a haszonélvezeti jog a haszonélvező halálával megszűnik.

Forrás: Unsplash [Nick Karvounis]

Hogyan vásárolhatsz haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant?

A haszonélvezeti jogot be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba, így az ingatlan tulajdoni lapján fel van tüntetve, ha az ingatlant haszonélvezeti jog terheli.

Ha haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant szeretnél megvenni, akkor a haszonélvezőt is be kell vonni az ingatlanvásárlás folyamatába, ugyanis az írásbeli lemondó nyilatkozata szükséges a haszonélvezeti jog törléséhez. A haszonélvezőt a szerződéskötés során úgy kell kezelni, mint egy tulajdonost: vele is meg kell állapodni, és a szerződést ő is alá fogja írni. Így biztosítható az, hogy az adásvételi eljárásban a vevő tulajdonjogának bejegyzése mellett a haszonélvezeti jogot törölni lehessen.

Az ingatlan-adásvétel során a haszonélvező a haszonélvezeti jogáról ellenérték nélkül vagy ellenértékért cserébe mondhat le. Ha ellenértékért cserébe mond le, akkor a vételárat meg kell osztani az eladó és a haszonélvező között.

A haszonélvezeti jognak forintban kifejezhető értéke van, melyet jogszabály határoz meg, és az ingatlan forgalmi értékéhez, valamint a haszonélvező életkorához igazodik. Minél fiatalabb valaki, a haszonélvezeti joga annál többet, és minél idősebb, annál kevesebbet ér.

Jelen cikk értelem szerint nem minősül ajánlatnak vagy jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, az ügy áttekintése alapján tudok adni. Ha konkrét ügyben van kérdésed, vagy a fentiekhez szeretnél további magyarázatot, jelentkezz be egy ingyenes telefonbeszélgetésre, megbeszéljük!

A cikk írója dr. Fodor Klaudia Franciska és dr. Biró-Rékai Ágnes ügyvédek