Oldal kiválasztása
A használt lakás vásárlásának folyamata – ha nem is kőbe vésett – de bejáratott eljárás. Egy cikksorozatban elmagyarázom a lépéseket! A mai cikkben folytatom az ingatlan-adásvétel folyamatának leírását, és elmesélem, én ügyvédként hogyan segítem ezt a folyamatot! Figyelmesen olvasd el a cikket, ha lakást veszel! Használt lakás vásárlása általában az alábbi 7 lépésből áll. A mai cikkben a földhivatali ügyintézésről, a „széljegyről” és a vételár megfizetéséről lesz szó!
  1. Ajánlattétel
  2. Adatok, okmányok megküldése
  3. A szerződés aláírása
  4. Földhivatali ügyintézés, széljegyre kerülés
  5. Vételárfizetés, tulajdonjog bejegyzése
  6. Birtokbaadás
  7. Illeték megfizetése

4. lépés: földhivatali ügyintézés, díjfizetés, széljegyre kerülés

Az ingatlan-adásvételi szerződés aláírását követően az ügyvéd beadja az iratokat a földhivatalhoz. A beadás napján a vevő tulajdonszerzése széljegyre kerül. Széljegy

A széljegy a tulajdoni lapon található felsorolás arról, hogy az ingatlannal kapcsolatosan a földhivatal előtt milyen eljárások vannak folyamatban.

A széljegy szövegéből megismerhető az adott eljárás rövid tartalma, a széljegyek sorrendjéből pedig a folyamatban levő ügyek rangsora.

A széljegy mindössze azt jelzi, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van: a kérelemnek a hivatal helyt adhat, illetve elutasíthatja.

Ha nem egyösszegben fizeti meg a vevő a vételárat, akkor a „széljegyre kerülés” mégis biztonságot jelent számára. Addig, ameddig a vételárat nem fizeti meg, még nem lesz ugyan tulajdonos, de a nyilvánosság számára nyilvánvaló lesz, hogy a tulajdonszerzése folyamatban van. Így jóhiszeműen más az ingatlant megvásárolni nem tudja.

Díjfizetés

A földhivatali benyújtással egyidőben a vevő kérelmezőként megfizeti az igazgatási szolgáltatási díjat, ami az elsőfokú alapeljárásban 6600 Ft.

Ki kell hangsúlyozni, hogy díj eljárásonként és ingatlanonként számítódik: ha a vásárlás több ingatlant érint, a díjat mindegyikre külön meg kell fizetni. A díjat meg lehet fizetni a földhivatalban pénztári befizetéssel vagy banki átutalással. A díj 2010 óta nem változott.

Ügyintézési határidő

A földhivatal ügyintézési határideje 60 nap ingatlanügyi hatósági ügyekben.

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számítva legkésőbb 60 napon belül határozatot hoz (a változást bejegyzi, hiánypótlást bocsájt ki, vagy a kérelmet elutasítja).

A soron kívüli eljárás díja – az alapeljárás díján felül – ingatlanonként 10 000.- Ft. Ezzel az ügyintézési határidő néhány hétre csökkenthető.

Érdemes a határidőkre figyelni.
Forrás: Unsplash [Alexandr Podvalny]

Az igazgatási szolgáltatási díj a jelenlegi árszínvonal mellett meglehetősen alacsony, ezért az ügyfeleim gyakran élnek a soron kívüli eljárással. Az eljárás díját lényegesen ez sem növeli meg, viszont a tulajdonszerzés lényegesen meggyorsítható.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a földhivatal a határozatot nem hozza meg a törvényi határidőben, az igazgatási szolgáltatási díjat vissza lehet követelni. Ehhez a határidőket figyelni kell. Praxisomban több ilyen ügyben sikerrel követeltem vissza az eljárási díjat.

5. lépés: vételárfizetés, függőben tartás és a tulajdonjog bejegyzése

Vételárfizetés egy vagy több részletben A vevők egy része a szerződés aláírásával egyidőben megfizeti a vételárat, ami ma már praktikusan banki átutalás indítását jelenti. Ilyenkor a földhivatalhoz benyújtott kérelemben az szerepel, hogy a felek kérik a vevő tulajdonszerzését bejegyezni. Ha az adásvételi szerződés formailag és tartalmilag is földhivatali bejegyzésre alkalmas, akkor a földhivatal arról határoz, hogy a vevő tulajdonszerzését bejegyzi. Erről a feleket postai úton küldött határozatban tájékoztatja.

Az ügyfelek egy jelentős része azonban nem fizeti meg a teljes vételárat az adásvételi szerződés aláírásával egyidőben.

Sok vevőnek nem áll a teljes vételár azonnal rendelkezésre. Néhány ilyen esetet sorolok fel:

  • a vevő a megtakarítását több részletben szabadítja fel, pl. fel kell mondania a lakástakarékpénztári megtakarítását,
  • CSOK-támogatást von be a vételárfizetésbe,
  • banki kölcsönt von be a vételárfizetésbe,
  • CSOK-kölcsönt von be a vételárfizetésbe,
  • másik ingatlant értékesít, és annak a befolyt vételárrészleteiből fogja az új ingatlan vételárát megfizetni.

Függőben tartás eljárása

Ha a szerződés aláírása és a vételár megfizetése nem történik egyidőben, akkor a földhivatalhoz benyújtott kérelemben az szerepel, hogy a felek kérik a vevő tulajdonszerzésének bejegyzését függőben tartani addig, amíg a teljes vételárat meg nem fizeti.

Függőben tartás esetén a vevő tulajdonjog bejegyzési kérelme az ingatlan tulajdoni lapján széljegyre kerül, amíg az eladó tulajdonjog bejegyzési engedélyét be nem nyújtják a földhivatalhoz.

„Függőben tartásos adásvétel” esetén a vevő tulajdonszerzése érdekében a földhivatalhoz két kérelmet eltérő időben kell benyújtani a földhivatalhoz:

  • először az ingatlanadásvételi-szerződést, ami a függőben tartási kérelmet tartalmazza. Ezzel a vevő tulajdonszerzése széljegyre kerül, a bejegyzést pedig a földhivatal függőben tartja.
  • később a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt, ami a függőben tartási kérelmet „felülírja”. Ezzel a felek azt kérelmezik, hogy a vevő tulajdonszerzését a földhivatal jegyezze be.

A felek praktikusan mindkét iratot ügyvéd előtt írják alá, és az ügyvéd azokat ellenjegyzi.

Az adásvételi szerződést az ügyvéd egyből benyújtja a földhivatalhoz, azonban a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt ekkor csak letétbe veszi. Ezt akkor jogosult és köteles a földhivatalhoz benyújtani, ha az eladó hitelesen tájékoztatta őt arról, hogy a vevő a teljes vételárat megfizette.

Ha mind a szerződés, mind a tulajdonjog-bejegyzési engedély formailag és tartalmilag is földhivatali bejegyzésre alkalmas, akkor a földhivatal arról határoz, hogy a vevő tulajdonszerzését bejegyzi. Erről a feleket postai úton küldött határozatban tájékoztatja.

Jelen cikk értelem szerint nem minősül és nem minősülhet ajánlatnak vagy jogi tanácsadásnak, hiszen azt az egyedi ügy ismeretében, a felhasználás pontos áttekintése alapján tudok adni. Ha konkrét ügyben van kérdésed, vagy a fentiekhez szeretnél további magyarázatot, jelentkezz be egy ingyenes telefonos konzultációra, megbeszéljük!

A cikk írója dr. Fodor Klaudia Franciska ügyvéd, társasági és cégjogi szakjogász. Szerzői joggal, ingatlanjoggal és cégjoggal foglalkozik. Ingatlannal kapcsolatos ügyekben elsődlegesen lakást vásárlóknak, CSOK-kal, banki kölcsönnel vásárlóknak nyújt jogi szolgáltatást, illetve újépítésű ingatlan vásárlása esetén a tervezetek véleményezésével segíti a vevőket, továbbbá szívesen véleményez eladók számára is adásvételi szerződést.
Borítókép: Svitlana / Unsplash